A Rodoszi Kolosszus (Colossus of Rhodes) az ókori világ hét csodája között foglal helyet, mely Görögországban, Rodosz szigetén magasodott egykor. Ugyan sokan csak mítosznak tartják, de mind ókori görög történetírók, mind a mai régészek szerint a Rodoszi Kolosszus valóban létezett.
A hatalmas ókori szobor ugyan már nagyon régen elpusztult, de hatása akkora, hogy a mai napig Rodosz egyik jelképének számít, rengeteg képeslapon és ábrázoláson találkozhatunk vele. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni a Rodoszi Kolosszusról, milyen tények és tévedések vannak vele kapcsolatban, és hol is állt a szigeten!
Philips Galle ábrázolása 1572-ből
A Rodoszi Kolosszus története, amit tudni érdemes
Mint oly sok épület és szobor az ókori Görögországban, a Rodoszi Kolosszus is a görög istenek tiszteletére épült: a monumentális bronzszobor a napisten, Héliosz tiszteletére épült, és őt is ábrázolta.
Az ókori Rodosz városa, avagy a mai főváros az i. e. harmadik század környékén rendkívül viharos időszakon ment keresztül. A sziget legnagyobb települését folyamatosan ostromolták Demetrius makedón király, illetve az egyiptomi Ptolemaiosz csapatai, de végül több mint egy éves sikertelen ostromot feladva, és felszerelésük nagy részét otthagyva a támadók távoztak Rodoszról.
A rodoszi városvédők öröme határtalan volt: a sikeres védekezés után összegyűjtötték az ostromlók hátrahagyott felszereléseit, eladták egy részüket, majd úgy döntöttek, hogy az így összegyűjtött 300 talentumból egy emlékművet építenek. Bár több lehetséges megoldás is felmerült emlékműként, végül amellett döntöttek, hogy a sziget védőjének, Héliosz napistennek állítanak fel egy szobrot, mely a jövőben is vigyázni fogja városukat.
A Rodoszi Kolosszus építése így nem csupán a háborús siker emlékét őrizte, hanem a napisten Héliosz dicsőségét is hirdette, aki az ókori görögök számára a fény és a rend megtestesítője volt.
A szobor ábrázolása az 1800-as évekbeli elképzelések szerint
A Rodoszi Kolosszus építése az ókori történetírók beszámolói alapján i. e. 292-ben kezdődött, majd több mint 12 év után, i. e. 280-ban fejeződött be. A korabeli mérnökök számára hatalmas kihívást jelentett egy több mint 30 méter magasnak megálmodott, elsősorban bronzból és vasból készült szobor megépítése. A vezető építész Khares volt, aki korának híres szobrászának számított, és még az is mellette szólt, hogy a mester szintén Rodosz szigetén született Lindos városában.
A Kolosszus alapjának 15 méter magas, körben kör vagy nyolcszög alakú márvány talapzatot építettek, melyre végül maga a szobor került. Bár egy időben több teória is felmerült a Rodoszi Kolosszus szobor megépítésére, a leginkább helytállónak az bizonyult, hogy a lábak alsó részét a talapzatba vésték, majd onnantól felfelé már kovácsolt vasakból összeillesztett vázat készítettek. A vas vázra ívelt bronzlemezeket erősítettek és szegecseltek Héliosz napisten korabeli, hősies ábrázolását követve, és a bronzlemezek így gyakorlatilag már a szobor külső részei voltak.
A vas és bronzanyag egy része abból a hadianyagból készült, amit az ostromló seregek hagytak hátra. A bronzöntési technikák, a vasszerkezet megerősítése és az aprólékos kidolgozás mind azt bizonyítják, hogy az ókori görög mérnökök koruknak mennyire fejlett technológiával rendelkeztek.
A Rodoszi Kolosszus szobor magasságát több történetíró beszámolója is 70 könyök magasként írja le, amiből tudjuk, hogy a szobor maga kb. 32 méter magas lehetett.
A szobor célja nem csak a helyi lakosok lenyűgözése, vagy a vallási szándék volt, hanem az emberek hittek abban, hogy a Hélioszról formázott dicsőséges istenszobor a továbbiakban megvédelmezi őket az ellenséges erők ellen, és már a láttán is megretten az ellenség.
Hol állt a Rodoszi Kolosszus?
Az egyik legfontosabb dolog az ókori világ 7 csodájának egyikéről, amire a legtöbben kíváncsiak, hogy hol is volt pontosan a Rodoszi Kolosszus. Amit biztosan tudunk, hogy a város fő kikötőjének közelében épült, ami ma a Mandraki kikötő és környéke az óvárosban.
Rodosz óváros kikötője, a Mandraki kikötő
Néhány ókori forrás, illetve középkori történetírók gyakran írtak arról, hogy a hatalmas szobor a hajók érkezésekor látványos képet nyújtott, és ennek nyomán a középkorban sok helyen elterjedt az a költői túlzás, hogy a hajók a terpeszben álló kolosszus lábai között suhanhattak a kikötőbe. Ez a kép, majd az ebből fakadó ábrázolások egyértelműen a legenda legszínesebb elemei, és nem a valóság leírása, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a kolosszust az emberi képzelet egyik legimpozánsabb alkotásaként tartsák számon. Innentől nem is volt megállás, a legtöbb ábrázolás alapján a szobor akár 100-150 méter magasra emelkedett, és a hajók a két lába alatt futottak közlekedtek a tengeren.
De ez a felhőkarcolókat idéző méret és az ábrázolás csak mítosz – sem a korabeli beszámolók nem írták így le a szobrot, sem a korabeli technikák nem voltak ilyen méretű építmény megalkotásához, illetve stabilitásához megfelelőek.
A Mandraki kikötő bejárata, ahol a mítosz szerint a Kolosszus állt – ez csak legenda
Ami biztos, hogy Rodoszi Kolosszus szobor a Mandraki kikötőtől ugyan nem volt messze, de nem közvetlenül a kikötőben állt, hanem egy magasabb, a kikötőben mindenhonnan jól látható ponton. A legtöbb rekonstrukció szerint a Kolosszus a kikötő mögötti dombok egyikén emelkedett, nagy eséllyel valahol mai Nagymesterek Palotája környékén.
A szobor a kikötő mögött dombon emelkedhetett, a Nagymesterek Palotája környékén
A Rodoszi Kolosszus pusztulása
Az emberi alkotásokat az idő és a természet ereje végül mindannyian próbára teszi. Ez történt a Rodoszi Kolosszussal is, ugyanis i. e. 226-ban i.e. egy hatalmas földrengés rázta meg Rodosz városát.
A monumentális szobor a földrengés okozta pusztításban gyakorlatilag szétesett és kisebb darabokra hullott szét. A Rodoszi Kolosszus néhány része nem esett távolra onnan, ahol állt, de számos bronz és vas maradványa a dombról egyszerűen belegurult a tengerbe. A földrengés után a rodosziak feltétlenül újra szerették volna építeni a Kolosszust, de egy jóslat, mely egyenesen az ókor leghíresebb jósdájából, Delphoi-ból érkezett, arra kérte Rodosz népét, hogy hagyják békén a maradványokat, és ne építsék újra.
Ettől függetlenül a szobor maradványait évszázadokon át megőrizték, sőt még a maradványai is olyan látványosak voltak, hogy többen utaztak oda akár már szigetekről is megnézni őket.
A Rodoszi Kolosszus maradványait végül i. sz. 653-ban érte el a vég, amikor Mu’awiya hadvezér vezetésével az arabok többször is megtámadták Rodosz szigetét, majd hadizsákmány fejében a szobor összes maradványát is maguknak sajátították ki. Az arabok a bronzot beolvasztották, és egy edesszai zsidó kereskedőnek adták el. Egy szír beszámoló a kereskedőnek 900 tevére volt szüksége, hogy az összes bronzot elszállítsa és továbbadja.
A Rodoszi Kolosszus legendája az évezredek során
A Rodoszi Kolosszus története az évszázadok során nem csupán az ókori történelem részeként élte túl, hanem a művészet és a kultúra egyik legkedveltebb témájává vált. A reneszánsz művészek csodálattal tekintettek az ókori mérnöki bravúrokra, és számos rajz, festmény, illetve irodalmi mű örökítette meg a szobor elképzelt alakját és misztikumát.
Egy apró érdekesség: Rodosz akváriumának előterében, az Elli beach mögött egy modern, stilizált ábrázolását láthatjuk a Rodoszi Kolosszusnak
A mai napig turisták ezrei látogatják meg Rodosz szigetét Görögországban azzal a szándékkal, hogy megnézik a helyszínt, ahol a legendák szerint a Rodoszi Kolosszus állt. A szobor sokak által elképzelt helyén, a Mandraki kikötő bejáratánál ma magas talapzatokon Rodosz szigetének jelképei, egy őzpár magasodik – a régi ábrázolások szerint a hatalmas szobor itt emelkedett a magasba, széles terpeszállásban. Ahogyan fentebb is írtuk, ezt csak a középkori ábrázolások hozták köztudatba, és a régészek szerint az óváros magasabb részén, vagyis a kikötőtől egy kicsit hátrébb és magasabban állhatott.
És bár az ókori világ 7 csodájából a hatodikként számon tartott Rodoszi Kolosszus már nem áll a kikötőben, a története és a hozzá kapcsolódó legendák mindig velünk maradnak!
Az ókori világ 7 csodája közé az alábbi építmények tartoznak:
- A gízai nagy piramis
- Szemiramisz függőkertje
- Az olümpiai Zeusz-szobor
- Az epheszoszi Artemisz-templom
- A halikarnasszoszi mauzóleum
- A rodoszi kolosszus
- A pharoszi világítótorny
