A Lovagok utcája Rodosz látnivalói között sokaknál szerepel előkelő helyen, ugyanis a főváros egyik legszebb és legkülönlegesebb helye. A rodoszi lovagok korának egyik legszebb jelképeként a középkori utcát teljes hosszában több száz éves kőépületek keretezik, és az utca kövein lépdelve mi magunk is visszarepülünk az időbe. A Lovagok utcája (Street of Knights of Rhodes) már a középkorban is különleges helyet foglalt el Rodoszvárosban: környékét fallal választották el a polgári épületektől, és a magasabb rendű tisztségviselők, a helyi méltóságok, és a lovagok gyülekezőhelyének számított.
- Elnevezései: a rodoszi Lovagok Útja, Odos Ippoton, Street of the Knights of Rhodes, Οδός των Ιπποτών της Ρόδου
- Elhelyezkedés: az óváros északi részén
- Koordináták: 36.445048, 28.225109
- Elérhető: gyalog Rodosz óvárosából, az utca fenti bejárata a Nagymesteri Palota előtt nyílik
- Szállások: vélemények és képek Rodosz szállodáiról és apartmanjairól
Hol van a Lovagok Utcája?
A szinte teljesen érintetlennek ható, ma is középkori hangulatot árasztó Lovagok utcája (Street of Knights Rhodes) az óváros északi részén található, közvetlenül a Nagymesteri Palota mellett. A nyugat-keleti tájolású, kizárólag gyalogosan bejárható útszakasz magasabban fekvő nyugati bejárata a palota előteréből indul, ahonnan a sétát is érdemes indítani – innen viszonylag nagy lejtéssel halad a tenger és a kikötő irányába, több mint kétszázötven méter hosszan.
A Lovagok utcája Rodosz óváros legszebb látnivalói közé tartozik
A Rodosz legjobb látnivalói közé tartozó Lovagok Utcája, vagy a Street of Knights egykor lakhelyként és gyülekezőhelyként is szolgált a lovagok számára. Az utcát szegélyező kőépületekben szálláshelyeket, avagy fogadókat alakítottak ki, melyekből a legtöbb erről az utcáról nyílva működött. A fogadók legfőbb különlegességét az adta, hogy nemzetiségek, illetve különféle beszélt nyelvek szerint biztosított teret a lovagoknak: nyolc főbb nyelvjárásnak alakítottak ki lakrészeket az utca épületeiben.
A nyelvek, illetve a hozzájuk kapcsolódó fogadók a Lovagok Utcájában egyúttal nyolc nagyobb területet jelképeztek, ahonnan a legtöbb lovag érkezett: Aragóniát, Auvergne-t, Angliát, Kasztíliát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Provence-t. A fogadók bejárata felett ma is láthatóak a nyelvek szerinti címerek és jelképek, melyeket a legtöbb esetben még az 1400-as, illetve az 1500-as években faragtak ki kőből és márványból.
Az 1480-as évekbeli török támadás, majd a következő év nagy földrengésének pusztítása miatt az utca nagy részét újjá kellett építeni, melyet néhány év leforgása alatt meg is tettek. Rodosz 1523-as megszállásakor a törökök nem csak a Szulejmán-mecsetet húzták fel, hanem több más mellett a Lovagok utcáját több helyen is átalakították, ám a szigetről távozásukat követően az olaszok ezt igyekeztek semmissé tenni. Az 1900-as években a török uralom alatt épített díszeket, toldásokat, illetve a mecseteknek átalakított kápolnákat és templomokat az olaszok a saját középkori elképzeléseik, és a korabeli ábrázolások szerint alakították vissza.
Az utca mai formája is az olasz visszaalakítást tükrözi, az akkori késő-gótikus, illetve a reneszánsz stílusjegyekkel.
Séta a Lovagok utcáján, avagy a látnivalók
A Loggia
A Lovagok utcájának nyugati, a Nagymesterek palotája felé eső részének első ismertebb épülete az olaszok által 1900-as években restaurált Loggia. A Loggia, és az akkor még mellette fekvő Szt. János katedrális eredeti szerkezetének nagy része elpusztult egy 1856-ban villámcsapás okozta robbanásban, mivel a sziget akkori urai, a törökök lőporraktárnak használták az építményt.
Provance lovagjai
Az északi oldal Loggiát követő épületében Provence lovagjait szállásolták el. Az eredetileg 1400-as évek elején felhúzott épület egy 1481-ben bekövetkező földrengésben összeomlott, és felújítását jóval később, 1518-ban fejezték csak be. A török hódoltság alatt fürdőt alakítottak ki benne, és ehhez az egész épületet átalakították. Az olaszok 1935-ben eltüntették a török bővítéseket, és korabeli rajzok, valamint az elképzeléseik alapján visszaállították a középkorra jellemző állapotot. A fogadótól kicsit odébb a 14. században épített Szentháromság templom áll, melyet a törökök mecsetként használtak.
Aragónia és Kasztília lovagjai
A déli részen, nagyjából a provencei fogadóval szemben állt a spanyolok szállása. Az egyik legnagyobb méretű, két épületből összenyitott fogadóval ők rendelkeztek: mind Aragónia, mind Kasztília lovagjai itt szálltak meg. Az első tervek még Antonio Fluvian Nagymester alatt születtek az 1400-as évek elején, majd a bővítés Emery d’Amboise Nagymester felügyelete alatt valósult meg, már az 1500-as években.
A francia lovagok fogadója
A Lovagok utcájának egyik legnagyobb, egyben legjobb állapotban lévő épületeinek egyike a franciák fogadója. Az eredetileg 1492-ben épített, az utca északi oldalában található szálláshelyet ugyan a törökök szintén több helyen átépítették, ám az olaszok ezt is eredeti formájára, a török díszeket eltávolítva igyekeztek visszaalakítani.
A falat szinte végig vízköpők és címerek díszítik, a tetőre pedig egyfajta koronaként több lőrést emeltek, melyen büszkén lobog a francia zászló.
Az olasz fogadó
Az olaszok fogadója a Lovagok utcájának lenti részén várta a vendégeit. Az 1519-ben épített fogadót utoljára 1915-ben újították fel, ma is ebben a formában látható. A fogadóval szembeni fal a Régészeti Múzeum egyik oldala, melynek bejárata a szomszédos utcából nyílik.
Kellemes sétát kívánunk a Rodosz fővárosának legszebb látnivalói közé tartozó Lovagok Utcájában!
Képek
Fotók a Lovagok Utcájáról.
